A 2007-es Spanyol Nagydíj éppen olyan érdekesen alakult, mint ahogy az évad eddigi futamai. Valójában minimális történések mellett az ember úgy kel fel a tv elöl, hogy egy izgalmas versenyt látott.

Egy GP2-es futam után maga volt a dög unalom a Forma-1-es összecsapás, ám mégis izgult vélhetően az egész világ. Az események helyett itt leginkább a versenyzők hozzák lázba a nézőt. Azaz a hozzájuk tartozó kérdések: Mit tud Hamilton újoncként a legjobbak ellen? Mit tud egymással kezdeni a Forma-1 két legjobbjának kikiáltott Alonso és Raikkönen. Avagy mit tud ellenük az elvileg másodhegedűsnek „szánt" Massa és Hamilton. Ezek a kérdések teszik talán most leginkább izgalmassá ezt a sportot.

Mert érdekes ugye látni az ifjú Hamiltont akire, ahogyan ígérte semmilyen nyomást nem gyakorol az, hogy a csapattársa az a Fernando Alonso, aki még Michael Schumachert is legyőzte. Azt látni egy ilyen fiatalember arcán, hogy ez az egész nem hozza lázba, és főleg nem gyakorol rá nyomást, már magában izgalmas. A fordítottja még inkább, hiszen Alonsón kívül senki nem tudhatja, mennyire érzi magát rosszul a bőrében azok után, hogy az újonc most már majdnem mondhatni sorra veri őt. De legalábbis egyenlő esélyesek.

Kicsit hasonló a helyzet a Ferrarinál is, ahol a szakma Kimi Raikkönent már érkezése előtt Felipe Massa elé sorolta. Tette mindezt annak ellenére, hogy a 2006-os évben a kicsi Massa igencsak felnőtt a nagy Schumacherhez. Aki pedig így meg tud közelíteni, sőt olykor el is verni egy hétszeres bajnokot, azt már minimum nem érdemes besorolni valaki olyan mögé, aki még nem nyert egyetlen címet sem.

A teszteken már látszott, hogy Massát nem érdekli ki, mit gondol róla, ő akkor is gyors és erős. Annyira legalábbis biztos, mint Kimi Raikkönen. Hogy ebbéli véleményével ma már nincs egyedül, azt az is remekül mutatja, hogy sorra szerzi a pole pozíciókat, és most már sorban a második győzelmét is ünnepelheti. Ki tudja mi lett volna, ha az első futam előtti időmérőn az autója nem hagyja cserben.

A fentebb leírtak tehát jól mutatják, hogy ha ezek a srácok csak felvonulnak a rajtrácsra, már önmagában az is izgalmas. Az már szinte mellékes, hogy mi történik a futamon, a lényeg, hogy a végeredmény így is úgy is szenzáció.

Persze mindez nekik nem mindegy, és ennek egyik legnagyobb jele volt a spanyol futam első kanyarja, ahol Alonso az övéi előtt mindenképpen villogni szeretett volna. Leszorította hát Felipe Massát, aki azonban megcsúszott a kerékvetőn, és vészesen közeledett a spanyol autójához. Alonso kiváló reflexe mentette meg a helyzetet azzal, hogy rögtön lerohant a pályáról, amint észrevette a közeledő bajt. Persze ő akkor nem tudta, hogy egy agresszív Massa jön, vagy egy problémát korrigáló. A lényeg az volt, hogy mentse a menthetőt. És amilyen zseni valójában, mentette is a bőrét rendesen. Aztán persze ismét előbújtak az ösztönei, és a pályára is a lehető leghamarabb akart visszatérni, ám ott természetesen versenyzők terelgették autóikat. Azt már senki nem fogja megtudni, hogy a sietségében kialakult helyzetből ki mentette meg őt, valamint csapattársát és Kimi Raikkönent, mert hogy csak centikre ment el mellette mindkét klasszis, az biztos.

Alonso ezzel vissza is esett a negyedik helyre, mialatt Massa szépen meglógott. A brazil versenyzőt aztán innentől már senki nem zavarta igazán. Kiautózott magának egy bizonyos előnyt, és azzal aztán boldogan át is szaladt a célvonalon. Bahrein után ismét győzött tehát, s ezzel jelenleg 27 pontos, és harmadik a világbajnokságban. Mögötte az ifjú Hamilton érkezett be a célba, aki pedig a rendkívül stabil teljesítményének köszönhetően vezeti a vb-t.

Fernando Alonso jött be harmadiknak, ám ezt a helyet inkább köszönheti Kimi Raikkönen autójának, mint saját magának. Elmondása szerint ugyanis az ő autója a kitérő alatt megsérült, és emiatt végig kellett szenvednie a futamot. Még a futam korai szakaszában tett egy próbát Raikkönen megelőzésére, de miután az meghiúsult, úgy döntött, jobb a biztos 5 pont. Kimi Raikkönen azonban nem sokkal a futam kezdete után kiállni kényszerült, s Alonsónak sikerült megtartania a kockás zászlóig a megörökölt harmadik helyét. Arra egyébként Robert Kubica is komolyan vadászott, hiszen a futam nagy részében két másodperccel a spanyol mögött hajtott.

A hétvégén már látszott, hogy a Red Bullok igen erősek, s ezek után talán sokan odafigyeltek David Coulthardra, aki nem is hozott szégyent a csapatára. Mark Webber ugyanis már az elején búcsúzni kényszerült, így mindenképen a korelnökön volt a világ szeme. DC hibátlanul vezetett, és be is jött ötödiknek.

A spanyol nagydíj bővelkedik a meglepetésekben, és ez nem csak az élmezőnyre igaz. Sőt, talán az egyik legnagyobb csodát a korábban még  sereghajtónak számító Super Aguri csapat csinálta meg. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szenzációhoz a Renault csapat segédkezése is szükségeltetett.

Takuma Sato a futam vége felé ugyanis a kilencedik helyen hajtott, ám kiderült, hogy Giancarlo Fisichellának -mint Hakkinennek 2001-ben a magyar futamon- keveset tankoltak, s emiatt ismét kiállni kényszerül. Ez a kis baki pedig hozzásegítette Satót ahhoz, hogy megszerezze az olasztól az utolsó pontszerző pozíciót. Egy ekkora csapatnál egy ilyen siker hatalmas segítség, hiszen mostantól nem kell viteldíjat fizetniük a tengerentúli futamokra.

Ez így, most egészen jól is hangzik, ám a bibi mindebben az, hogy az anyacég csapata, vagyis a gyári Honda eleddig egyetlen kósza pontot se gyűjtött be, és így már nem csak az bosszantja őket, hogy a Super Aguri jobban megy, de már fel is kerültek a tabellára.

Minden szempontból érdekesen alakult tehát az idei év negyedik futama, így talán megérte rá annyit várni. A következő futam rendes időben, azaz két hét múlva kerül megrendezésre a hercegségben, Monte-Carlo utcáin.

Kiesettek:

Leggyorsabb kör: Massa, 1:22.680